Milyen volt a 2025-ös Forbes Money Summit?

 

Ha nincs kedved olvasni, itt tudod meghallgatni a hanganyagot: hanganyag

Mindig nagyon készülök erre a napra, mert ugyan a  tutit itt sem mondják meg, de nagyon érdekes nézőpontokat kapunk. Kicsit kakukktojásnak éreztem magam a kis jegyzetfüzetemmel most is. Sok emberen látszik, hogy inkább csak kötelező munkahelyi megjelenés ez neki, de engem szokás szerint rabul ejtenek az okos emberek gondolatai. Reggeltől 9-től este 19-ig egy, azaz egy ebédszünettel végig figyelni elég fárasztó, de annyira hasznosak a témák, hogy muszáj ott lenni is figyelni. Volt itt szó a forint árfolyamáról, az AI lufiról, trendekről és a magyaroknak olyan fontos ingatlanbefektetésekről.

Lássuk miket “jósoltak” most a nagyok?

Concorde Podcast: Le Phuong Hai Thanh, vezető portfóliómenedzser, Concorde; Jónap Richárd, digitális tartalomért és stratégiáért felelős vezető, Concorde; Móró Tamás, vezető stratéga, Concord

Ma a fiatalok egyre nyitottabbak a tőzsdére. Olyannyira drágák az ingatlanok, hogy sokan nem is akarnak venni, hanem inkább a tőzsdén próbálnak több pénzt csinálni. Míg 2015-ben 6 évig kellett egy lakásért dolgozni, ma 11 évet. Óriási eséseket a részvénypiacon nem predesztináltak, mivel az USA lakossági tőkéjének 50%-a részvényben van. Hatalmas pánik lenne, ha a nagyobb esések miatt sokan adnának el, ezért inkább “figyelnek” az árfolyamokra. Nagy problémának jelezték, hogy a vagyon nagy része 70+-osok kezében van, elöregedő a vagyonos társadalom. Közben az USA-ban egyre többen “játszanak” a pénzzel, rengeteg a tőkeáttételes ügylet a lakosság körében is. (Ez nagyon egyszerűsítve az, amikor hitelt veszel fel azért, hogy valamibe be tudj fektetni.) Olyanokra lehet pénz tenni, hogy Jézus 2025-ben visszatér, vagy sem? …

Beszéltek arról is (és utána még több előadásban téma volt), hogy az AI-ban van-e még kraft, vagy egy lufi-e?

Bajnai Gordon:

Ma ő legmagasabb szinten jegyzett magyar vállalati vezető, Londonban dolgozik és olyan emberek telefonszáma van meg neki, ami a világ legbefolyásosabb köréhez adnak elérhetőséget. Európa jövőjéről kérdezte Zsiborás Gergő (a Forbes főszerkesztője).

Volt egy kiváló francia történész, Fernand Braudel, és ő azt írta, hogy a történelemnek három síkja van. Léteznek rövid, közép és hosszú távú folyamatok. Az, hogy mindhárom egyszerre fordul, az egyrészt óriási változás, nagyon nagy volatilitást okoz és nehéz meghatározni a jövőt, mert ez olyannyira ritka az ilyen helyzet, hogy emiatt nincs benne tapasztalatunk. Kérdés Európa hogyan reagál rá?  Szerinte az UNIÓ egy példátlan  kísérlet   arra, hogy a nemzetállamok megpróbálnak egy nagyobb egységet létrehozni, és így túlélni ezt a cunamit. Noé bárkájához hasonlítva, szerinte érdemes lenne beleszólni a kormányzásába, hogy nekünk is jó legyen és nem leugrani róla. Ez esély, hogy özönvízben is túléljünk. Fontos lenne, hogy Európa sikeres legyen és Magyarországnak is ezt kellene figyelembe vennie. Ha összefogna Európa, akkor nem kellene félni Oroszországtól. Egy ikonikus mondatot idézett Donald Tusk, lengyel miniszterelnöktől: furcsa helyzet, hogy ötszázmillió európai könyörög háromszázmillió amerikainak, hogy védjék meg őket száznegyvenmillió orosztól.

Mibe fektetne Bajnai Gordon a következő 10 évre, ha a fiának tanácsot adna?

1. demográfia
2. deglobalizáció
3. digitalizáció
4. energia- függetlenség
5. védelmi ipar

Bajnai Gordon remek üzletember és rendkívüli a tárgyalástechnikája. Szerinte annyira vagyunk jók, mint az utolsó referenciánk. Ha tárgyalunk, nagyon fontos:

1. Úgy menjünk el a tárgyalásra, hogy tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni, mivel járunk mi jól.
2. Nem kell 100%-ot várni a megállapodástól, a 85% már rendben van.
3. Mindenki járjon jól a megállapodásban- a korrektség fontos.
4. Mindig legyen végiggondolt más alternatíva az adott helyzetre, mert akkor nem kerülünk szorult helyzetbe, nem fogadunk el olyan ajánlatot, ami nekünk nem éri meg.

Hazai szinten nem akart politikailag állást foglalni, de azért egy Móricz Rokonok művet javasolt elolvasni, ha érteni akarjuk az elmúlt évek gazdasági átrendeződését.

Nagyágyúk:

Jaksity György, alapító, Igazgatóság elnöke, Concorde; Varga Zoltán, tulajdonos-vezérigazgató, Central Médiacsoport; Zsiday Viktor, portfoliomanager, Citadella Alap, HOLD Alapkezelő

A világon sok helyen van óriási költségvetési hiány, ami a kötvénypiacra komoly hatással lehet. Magyarországon a jegybank (végre) szeretne stabil forintot, és ha lesz kormányváltás, akkor elindulunk az eurózóna irányába. Ha nem lesz váltás, akkor gazdaságilag nehezebb lesz. Varga Zoltán szerint a Tiszának sem kellene ígérni semmit, mert nem tudja majd teljesíteni, az ország nincs jó állapotban.

Arra, hogy hány év kell ahhoz, hogy Magyarország újra pályára kerüljön, nem adtak túl pozitív választ. Ennek oka, hogy elkényelmesítették a vállalkozások jó részét. Csak akkor fejlesztettek, ha kaptak ingyen pénzeket. Az alap gondolkodásukat formálták ezzel át.  Ha marad a kormány, nem jönnek ezek az ingyen pénzek továbbra sem, nem lesz beruházás, nem lesz GDP növekedés. Ha mégis lesz kormányváltás, akkor lesz újra hit, bizalom és a kérdés, hogy ez meddig tart ki. Plusz megjegyezték, hogy a lengyel kormányváltás idején az EU rögtön folyósította az addig visszatartott pénzeket, de az ígéreteket az új kormány sem tartotta be, így ha nálunk lesz kormányváltás, akkor is lehet már óvatosabbak lesznek. Tehát ha kapunk is pénzt, előfordulhat, hogy nem azonnal a kormányváltás után. Illetve Varga Zoltán megjegyezte, ha a vagyonok átcsoportosítása megáll, vagy oda megy, ahova hatékonyan használható, az már pozitív gazdasági irányba vinné az országot.

Pmap kérdése- Varga Zoltán, ahogy tavaly ígérte, megtartotta, nem adta el, magasabb inflációra számol a későbbiekben. Összességében mégsem örül ennek, mert a magas infláció a társadalomnak nagy teher.

A forint erősödik már most, ennek két oka van: Végre a jegybank kezdi tartani magát az inflációs céljához és maga a kormányváltás lehetősége is erősít a forintot.

Ingatlanpiac- Nem várnak emelkedést már. A kormány rádobta az utolsó benzineskannákat már    az árakra az újabb kedvezményes hitelekkel, de a piacot hosszútávon a bérek határozzák meg. Egyes helyeken már nem lehet kiadni az ingatlanokat. Ott tartunk, hogy bizonyos budapesti területeken nem laknak, sötét van este, nincsenek üzletek, mert senki nem lakik ott. 

AI- Körbefinanszírozzák egymást a vállalatok, kezd lufi kialakulni körülötte. Nagy a valószínűsége az esésnek. Ennek időpontjáról találgattak többen a későbbi előadásokban is, de mivel nem látnak ők sem a jövőbe, így marad a bizonytalanság. Semmiképpen nem azonnali, inkább éven túli problémaként tekintettek rá.

Feltörekvő piacok:

Fazekas Gábor, az OTP Global Markets igazgatója; Loncsák András, befektetési igazgató, VIG Alapkezelő

Aranyat most nagyon sokan vásárolnak– viszont érdemes megnézni, hogy mi volt az oka az árfolyam alakulásának. Nem csak a geopolitikai helyzet miatt nőtt.  A jegybanki kereslet extra árfolyamnyomást hozott: 2023-ban például rekordmennyiségű aranyat vettek a központi bankok (Kína, India, Törökország, Lengyelország stb.). Ettől függetlenül jó értékmegőrzőnek tekintik, de továbbra se gondoljunk rá úgy, hogy ez lesz életünk legmagasabb hozamot adó befektetése.

Nagyon markánsan jelent meg az elektrifikáció- itt visszautalok Bajnai Gordonra, aki ugyan erre gondolt egyik befektetési témaként. Az elektromos áram egyre fontosabb szerepet tölt be az energia iparban. Minden olyan terület, ami javára tudja fordítani, nyertese lesz a helyzetnek.

Közép-Európa még mindig jó befektetésnek tűnik, köztük a Richter, CCC, Pepco, lengyel vállalatok, vagy akár a CETOP ETF. – egyébként utóbbi ETF elég drága kezelésű, de tényleg jól teljesít. (saját megjegyzés)

Makro kitekintés:

Virovácz Péter, vezető közgazdász, ING Bank; Trippon Mariann, vezető elemző, CIB Bank; Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző, Erste

Ez az a téma, amit mindenképpen oktatnék már legalább középiskolában. Szerintem nem tudnának minket megvezetni ennyire a politikusok, értenénk, hogy jó-e nekünk egy 3%-os hitel és miért lesz nehéz az SZJA mentesség mégis azoknak, akik kapják ezt az előnyt.

Abban megegyeztek a beszélgetőpartnerek, hogy kell az erős forint és most nagyon egymás ellen beszél a kormány és a jegybank. Sokszor kontraproduktív a kormány (Nagy Márton) kommunikációja, így mondhatni drágán vesszük a semmit.

A nem hivatalos infláció minimum 6%. Közben a politika olyan lépéseket tesz, olyan ígéretekbe megy bele, amik nem egy évig, hanem hosszú évekig jelentenek terhet a költségvetésnek. Régiós összehasonlításban magas az államadósságunk, de pl. az olaszokhoz képest alacsony. Viszont csökkenni a miénk nem fog, mert évekig ezeket az ígéreteket fogjuk finanszírozni. De a választások előtt “jól” (=saját érdekeit nézve) gondolkodik a kormány abban a tekintetben, hogy nem olyan ígéreteket ad, amik ma terhelik a költségvetést, – ezt a külföldi hitelminősítők rossz szemmel nézték volna- hanem majd csak 2029-ben fogja kb. éreztetni ez a hatását. Addig ezekkel az ígéretekkel meg lehet nyerni akár a választást. Hogy utána mi lesz? Semmi pozitívat nem feltételeztek, mert az államadósság finanszírozására fogjuk azt költeni, ami mehetne egészségügyre, oktatásra, infrastruktúra és digitalizációra fejlesztésére és még ezer helyet lehet mondani, ahova ezt elkölthetnénk.

Szerintük most a jegybank komolyan veszi a függetlenségét (végre) és még minimum ezt 6,5% kamatot fogja tartani a következő 1 évben. Miért tartja magasan a kamatot? Azért, hogy  helyreállítsa a bizalmat a forint irányába. Az elmúlt éveknek az volt a tapasztalata, hogy a forint az folyamatosan gyengül, az csak gyengülni tud, vagy gyorsabban, vagy lassabban, ebből következik, hogy ennek a bizalomnak a helyreállítása úgy tűnik, hogy hosszabb ideig követel magasabb kamatszintet.

Abszolút hozamú alapok:

Gyurcsik Attila, vezérigazgató, Accorde Alapkezelő; Dudás Máté, Szenior portfólió menedzser, Erste; Móricz Dániel, befektetési igazgató, HOLD Alapkezelő

Mielőtt továbbmennénk, mit is takar ez a szó? Az abszolút hozamú alap akkor is szeretne pénzt keresni, ha a tőzsde épp esik. Ezt úgy próbálja elérni, hogy rugalmasan fekteti be a pénzt: vásárolhat részvényeket, kötvényeket, devizát, de akár úgynevezett „short” (árfolyamesésre játszó) pozíciókat is nyithat, vagy származtatott ügyleteket is használhat. Működése nagyban függ a kezelők döntésétől, tehát kockázatos alapoknak számítanak. A színpadon 3 olyan személy volt, aki magasan verte az átlag eredményeket.

Közösen egyetértettek abban, hogy az abszolút hozamú alap megvédi a befektetőt saját magától, hogy ne szálljon ki akkor, amikor esik a piac. Mi a titok, hogy akár 44% feletti teljesítményt is tud egy ilyen alap az elmúlt 3 évben? 

Dudás Máté: 13 éves kora óta tőzsdézik. Szerinte nem elég az érzelmi alapú döntés. Az ember úgy ne kezdjen tőzsdézni, hogy nem érti azt. Tudni kell értékelni a befektetéseket és akkor nem tudnak az érzelmek, a hírek, a hangulat befolyásolni. Amikor hibázott, akkor mindig elemzett utána, így egyre kevesebbet teszi azt.

Móricz Dániel: Komoly elemzői csapat áll az alap mögött, de az alapot pont úgy kezelik, mint a saját megtakarításaikat. Mint Máté, ők is erősen értékalapú megközelítést használnak és figyelnek rá, hogy a nagyobb ingadozásokat kisimítsák.

Gyurcsik Attila: Csapatmunkában dolgoznak, negyedévente lehet challenge-elni, hogy igaza van vagy téved? Fontos, hogy arra is készülnek mindig, mi van, ha rosszul döntenek? A tavaly Summit-on, amit mondott, az pont nem jött be, ez mégsem látszik az alap teljesítményén. Pont ezért, mert mindig felkészülnek arra az esetre is, ha nincs igazuk. (Nekem ez annyira profi hozzáállás!)

Elmondták még, hogy szerintük most a vámháborús időszak jó beszálló lehetőség, ilyenkor kell a kitettséget növelni. Ennek is vége lesz egyszer, Kína és Usa meg fog egyezni, akkor pedig szépen indulnak majd a csúcsok felé az árfolyamok.

Surányi György: 

Elsősorban arról beszélt, hogy jövőre egészen biztos, hogy megszorítások jönnek, a mértéke a kérdés és hogy ki lesz hatalmon. Lehet, hogy szilvás-gombócként nyomják le a torkunkon, de attól még megszorítás lesz. Ha kormányváltás valósul meg, akkor a korrupció visszaszorításával sokkal több pénz marad az államkasszában. Az Unió talán kinyitja a csapokat és akkor van esély rá, hogy elinduljon a gazdaság felfelé. Itt jegyezném meg, hogy ezt a következtetést nem először írom le az összefoglalóban és az előadók egymást nem hallgatták.

Ingatlanpiac:

Sándorfi Balázs, ügyvezető, alapító, Bankmonitor; Balogh László, vezető gazdasági szakértő, ingatlan.com; Balla Ákos, vezérigazgató, Balla Ingatlan

Segít-e a 3%-os hitel, a sok támogatás az ingatlanvásárlásnál? 2024–ben a lakáshitel felvevőknek az 54%-a a legtöbbet kereső 20%-ból került ki, azaz a valós hitelfelvételi képesség az gyakorlatilag a legtöbbet kereső réteg felé terelődött el. A közép keresetűek ugyan vehetnek fel hitelt, csak nem annyit, amennyibe kerül ma egy ingatlan… Az árak az egekben vannak már, de a bérleti díjak csökkennek, nagyon törékeny az egyensúly most. Árzuhanást ennek ellenére nem várnak, maximum piaci korrekciót, de az nem jelentős áresés lesz, mindössze pár százalék, sőt inkább hajlanak arra, hogy oldalazó mozgást vesznek fel az árak. 

Tehát, aki azért veszi az ingatlant, hogy bérleti céllal hasznosítsa, majd eladja, azzal is szokott kalkulálni, hogy nőni fog az ingatlan ára is. Fog nőni, a kérdés, hogy mikor? 5-10-20 év alatt?  Ma nem éri meg Otthon Start hitel nélkül lakást venni, akkor sem, ha megvan rá a pénzünk, hiszen a 3%-os hitel mellett az állampapírban ( jelenleg 7%-on) jobban kamatozik a pénz. Ez fog igazán a megtérülésen segíteni, amit most az ingatlanárak emelkedésétől nem várhatunk. Plusz rengeteg az érzelmi kérdés- sokan gondolkodnak úgy, hogy ma a 3%-os hitellel is nehéz ingatlant venni, inkább megveszem a gyerekemnek most, mert ki tudja mi lesz 20 év múlva?

Trump elnök bolond vagy sem?

Ezt a témát elég sokan érintették, így nem egy szekcióhoz kötöm. Bármilyen furán hangzik, de többször az is elhangzott, hogy van logika a döntései mögött.

Bajnai Gordon egy több, mint 700 elemző véleményét tartalmazó összegzést hozott, miszerint az európai befektetők 60%- a, az ázsiaiak 50%-a, és az amerikaiak 40%-a mondta, hogy a Trump-i vámpolitika hatására változtatott a földrajzi allokációján és pénzeket von ki Amerikából. Tehát a világ azért tart ettől a helyzettől és próbál diverzifikálni.

Péterffy Tamás- az IBKR tulajdonosa, a világ leggazdagabb magyarja- teljesen magabiztos Amerikát illetően, abban hogy tartós növekedés jön és továbbra is támogatója Trumpnak.

Ennyit hoztam most Nektek a Forbes Money Summit-ról. Remélem tetszett az összefoglaló. Ha igen és szeretnétek Ti is magabiztosan kommunikálni a pénzről, befektetésekről, akkor várlak titeket a következő díjmentes előadásomon itt: Kattints ide a jelentkezéshez!