Egy nagyon régi kedves volt kolléganőm keresett meg a napokban, hogy eladták a nagy értékű ingatlanjukat, előfordulhat, hogy külföldre költöznek. Ezért egyelőre új ingatlan vásárlásban nem, inkább csak bérlésben gondolkodnak. Így a pénz nagy részét szeretnék befektetni. Mire figyeljenek, amikor bemennek egy bankba?
Sok-sok kérdés kapcsán kiderült, hogy euróban kapják meg az összeget, állampapírt nem szeretnének és a pénz nagyobb része, akár 5+ évet is parkolhat valahol. De mi legyen vele? Ez itt a kérdés.
Gondolkodtak a befektetésről való tanulásban is, de hát kinek van erre ideje, meg nézegetni a grafikonokat, egyszer már kriptóztak, csak 2 napig nem figyeltek és eltűnt a pénz java. Ez azért egy komoly összeg! Mi alapján döntsenek?
Amit egyből mondtam neki, hogy igazából ha bankba mennek, akkor egészen biztos, hogy egy, illetve több befektetési alapot fognak nekik javasolni.
Fogalom meghatározás: befektetési alap
Képzeld el, hogy sok ember – köztük te is – bedobja a pénzét egy közös kalapba. Ezt a kalapot egy profi szakember, az úgynevezett alapkezelő kezeli. Az ő dolga, hogy okosan ossza el a pénzt különböző befektetések között – például részvények, kötvények, állampapírok vagy akár ingatlanok között -, attól függően, milyen típusú az adott alap.
Tehát nem te választod ki egyesével, hogy mibe fektess (például melyik részvényt vagy állampapírt veszed meg), hanem a szakértő csinálja helyetted, a befektetési alap szabályai alapján.
Cserébe te egy darabot kapsz ebből a közös „tortából”, és ha az alap értéke nő, a te részed is többet ér.
Így a befektetési alap olyan, mint amikor nem te főzöd a vasárnapi ebédet, hanem beülsz egy jó étterembe: megválogathatod, milyen „konyhát” szeretsz (biztonságos, kockázatosabb, nemzetközi stb.), de a főzést – vagyis a befektetést – a szakács végzi helyetted.
Három fontos dolog, amit érdemes tudni:
- Kockázat: Minél több részvényt tartalmaz, annál jobban ingadozhat az értéke – de hosszabb távon nagyobb nyereséget is hozhat.
- Költségek: Az alapkezelő a munkájáért díjat kap, ezt évente levonják az alap vagyonából.
- Hozzáférés: A legtöbb befektetési alapot bármikor meg tudod venni és el tudod adni, de a legjobban akkor jársz, ha legalább pár évre hagyod dolgozni a pénzt.
Az előző szakaszból kiemelném a költségeket! Mert itt a lényeg! Amikor befekteted a pénzedet, akkor a befektetési alapok vásárlásakor meg kell fizetned egy úgy nevezett vételi díjat. Ez befektetési alaponként változik, 0,5-3% között mozog. Azaz megveszel 1 M Ft értékben egy alapot és nem az egészet fektetik be, hanem a vételi díjjal kevesebbet.
Pl. 2% esetén milliónként 20 000 Ft- nem is olyan sok…most valószínűleg ez van a fejedben.
Aztán van egy éves kezelési költség is, amit a KID dokumentumban találsz meg! Ez azért fájóbb, mert évente mindig elvonják a tőkédből. Azaz, ha az 1M Ft-od hozott 8%-ot, azaz 80 000 E Ft-ot, akkor ebből még levonnak további x%-ot. Itt elég nagy a szórás az alapok között, de vegyük átlagban a 2%-ot.
Hogy keresd meg ezt a számot? Keresd a kifejezést, hogy Kiemelt Befektetői Információk. Mivel ez egy kötelező dokumentum, így minden befektetési alapnál van ilyen, bármelyik banknál tartod a pénzedet. Folyó költségek címmel találsz százalékos megjelöléseket. Ezeket add össze, és máris látod, hogy évente mennyiért kezelik a pénzedet.
Mivel ezt évente vonják el tőled, így sok év alatt elég borsos összeg is lehet az a pár százalékocska. Mindjárt mutatom számokban is.
Mi az, amit nem fognak Neked ajánlani, de érdemes lenne tudnod róla? Ez nem más, mint az ETF.
Fogalom meghatározás: ETF=Tőzsdén kereskedett alap
Ez hasonlít az eddigi befektetési alapra, de sokkal több céget tartalmaz és nem egy személy gondoskodik arról, hogy milyen cégek kerüljenek bele ebbe az egységbe, hanem automatikusan egy bizonyos szempontrendszer alapján történik ez meg.
Egy ETF olyan, mint a Spotify Top 100: nem kell végighallgatnod több ezer új dalt, hogy megtudd, mi a legnépszerűbb – a lista automatikusan kiválogatja a legjobbakat a hallgatottság alapján.
Ha megjelenik egy új sláger, az bekerül a listába, a régi meg lekerül.
Ugyanez történik az ETF-ben is: ha egy cég jól teljesít, bent marad; ha gyengélkedik, kikerül.
Más példával, az ETF olyan, mint egy klub, ahová csak azok léphetnek be, akik megfelelnek a feltételeknek. Például az S&P 500 nevű ETF-be csak azok az amerikai cégek kerülhetnek be, akik:
- nagyok (több milliárd dollárt érnek),
- sok részvényük van forgalomban,
- és tényleg aktívan kereskednek velük.
Ha egy cég elbukja ezeket a feltételeket, egyszerűen kikerül a klubból, és jön helyette más. Így marad mindig „friss” a lista – és az ETF automatikusan követi ezt.
Nem egy bróker vagy alapkezelő dönti el, ki a kedvence, hanem a piac. És talán pont ez a legszebb benne: nincs benne érzelem, sem találgatás – csak tények és számok. ÉS ettől lesz a költség nagyon alacsony.
Ugye beszéltem Neked az alapkezelőnél vételi díjról és éves költségről. Nézzük mi történik, ha ETF-et veszel a pénzeden és nem befektetési alapot?
Az ETF vételi díja pl. az Erste banknál 0,45%, minimum 7 Euró, azaz 1 M Ft esetében 4 500 Ft. Az éves költségben itt is vannak szórások: 0,07%-0,5%-ig terjednek általában, azaz, milliónként 700 Ft a fent emlegetett S&P500 esetében.
Mit is jelent ez annak a volt kolléganőmnek és családjának, ha 300 M Ft-ról beszélünk mindössze 5 éves távlatban? Bizony, több, mint 30 M Ft-ot.
Most talán az van benned, hogy Neked nincs 300 M Ft-od, de azért valószínűleg kíváncsivá váltál, hogy Neked mekkora lenne ez a különbség a te általad befektetendő, vagy már befektetett összeggel. Az a jó hírem, hogy itt kérhetsz egy letölthető kalkulátort, ahova csak beírod a saját adataidat és rögtön kidobja, hogy Neked mekkora különbség lenne, ha befektetnél egy bizonyos összeget.
Miért fontos ez? Mert a költség mindig biztos, de a hozamra sok minden hathat, azaz bizonytalan. Ezért amire lehet figyelni, azt tegyük meg.
A hozamok, amelyeket az alapkezelők oldalán látsz, már tartalmazzák a költségeket – attól még ezeket a díjakat levonják. A nyilvános adatok tehát már a költségektől „megtisztított” hozamokat mutatják. És ez az, ami miatt olyan megtévesztő tud lenni, amikor a banki tanácsadód véleményét kéred. Hiszen ki törődik pár százaléknyi költséggel, ha az alap 10% fölötti hozamot ígér, igaz?
Csakhogy érdemes törődni vele, mert egy ETF is tud ennyit, csak sokkal olcsóbban!
Remélem, most már világos, miért érdemes megtanulnod, hogyan működnek az ETF-ek.
Ha szeretnél erről bővebben hallani, gyere el a webináromra -0 Ft- mert fontosnak tartom, hogy minél többen megismerjék ezeket az egyszerű, de kevesek által ismert pénzügyi alapigazságokat.
Ne maradj le – csatlakozz a webináromhoz, és szerezz hasznos, azonnal alkalmazható tudást egy órában! Kattints ide a csatlakozáshoz.
A cikk nem tartalmaz befektetési tanácsadást, csak a szerző saját véleményét mutatja meg.
