Erről beszéltem a TV2 Mokka műsorában. A teljes beszélgetést a cikk végén meg is nézheted. Kinyitod a hűtőt, van benne étel. Elfogy a mosószer, valaki vesz másikat. Az internet működik, a villany ég, a számlák pedig valahogy mindig be vannak fizetve. Amíg a szüleinkkel élünk, könnyű természetesnek venni ezeket a dolgokat. Pedig az önálló élet nemcsak az albérleti díjból áll. És sok fiatal éppen akkor szembesül ezzel, amikor először szeretne elköltözni otthonról. A TV2 Mokka műsorában a mamahotel jelenségéről beszélgettünk: miért maradnak egyre tovább a fiatalok a szülői házban, mennyi pénzre van szükségük az elköltözéshez, és mit tehetünk szülőként azért, hogy felkészültebben induljanak el az önálló élet felé. Szerintem fontos, hogy ne ítélkezzünk rögtön azok felett a fiatalok felett, akik huszonévesen még otthon laknak. Az ingatlanárak és az albérleti díjak jelentősen megemelkedtek, miközben a pályakezdő fizetések nem feltétlenül tartottak lépést velük. Ha egy fiatal albérletbe költözik, előfordulhat, hogy a lakhatás és a mindennapi megélhetés után alig marad pénze arra, hogy később saját lakásra gyűjtsön. Ezért önmagában semmi problémát nem látok abban, ha valaki tudatosan úgy dönt, hogy még néhány évig a szüleivel marad, és közben félretesz a jövőjére. A gond ott kezdődik, amikor az átmeneti megoldásból észrevétlenül állandó állapot lesz. Amikor nincs konkrét megtakarítási cél, nincs terv, és a hónap végén ugyanúgy elfogy a pénz, mintha már külön élne. A Mokkában arról is kérdeztek, hogy mekkora összegre lehet szüksége egy fiatalnak az önálló életkezdéshez. Ha albérletbe költözne, már az indulásnál jelentős kiadásokkal találkozik. Számolnia kell: És van valami, amit én különösen fontosnak tartok: a vészhelyzeti tartalék. Mi történik, ha elveszíti a munkahelyét? Ha váratlan kiadása keletkezik? Ha néhány hónapig nem érkezik jövedelem? Jó lenne, ha legalább három hónapnyi alapvető megélhetési költségre lenne félretett pénze. A beszélgetésben példaként körülbelül 1,5 millió forintos induló összeggel számoltam. Ez természetesen nem mindenkire érvényes szám: függ a lakóhelytől, az albérlet árától és az egyéni élethelyzettől is. Ha pedig saját ingatlant szeretne vásárolni, még nagyobb összegről beszélünk. Bizonyos feltételek mellett akár 10% önerővel is lehetséges lakáshitelt felvenni, de ez nem automatikus, és a vásárlás további költségekkel is jár. A műsorban 5–7 millió forintos önerőnagyságrend is szóba került. Nem csoda, ha sok fiatal számára távolinak tűnik az önálló otthon. A lakbért könnyű beírni egy táblázatba. De vajon számolunk a mosószerrel, a vécépapírral, az élelmiszerekkel, a közös költséggel, a biztosítással vagy az internet-előfizetéssel is? Egyenként talán nem tűnnek jelentősnek, de havonta összeadódnak. Amikor gyerekeknek tartok pénzügyi foglalkozásokat, még azon is meg szoktak lepődni, hogy az internetért fizetni kell. És itt jutunk el egy szerintem nagyon fontos kérdéshez: honnan kellene ezt tudniuk? Az iskolában megtanulunk rengeteg hasznos dolgot. Később azt is, hogyan keressünk pénzt. De azt, hogy hogyan osszuk be, hogyan tartsuk meg, és hogyan tervezzünk vele hosszú távon, sokszor senki nem tanítja meg nekünk. Igen, szerintem már óvodáskorban! Természetesen nem a kamatos kamat képletét kell megtanítani egy négyévesnek. De az érték fogalmával már ekkor is megismerkedhet. Például játékos cserebere közben. Mit ér neki egy kedvenc plüss? Elcserélné három zsírkrétára? És utána hogyan érezné magát? Ezekből az egyszerű helyzetekből rengeteget lehet tanulni a választásról, az értékről és a döntések következményeiről. Hétéves kortól pedig nálunk már a zsebpénz is része a pénzügyi nevelésnek. A férjemmel azért adunk a gyerekeinknek zsebpénzt, hogy biztonságos környezetben, kis összegekkel tanulhassanak meg dönteni. Akár hibázni is. Sőt, nálunk a félretett zsebpénz még kamatozik is! A kisfiam például kamerára gyűjt, és már azt is kiszámoltatta velem, mennyi idő alatt érheti el a célját, ha elkölti a pénze egy részét, illetve ha inkább megtakarítja az egészet. Ez számomra sokkal többet ér, mint egy bemagolt pénzügyi definíció. Mert nemcsak a pénzről tanul. Hanem tervezni, mérlegelni és türelmesnek lenni is. Magyarországon a pénz még mindig sok családban tabutéma. Pedig ha a gyerekek természetes módon találkoznak a pénzügyi döntésekkel, és mernek kérdezni róluk, felnőttként sem lesz annyira idegen számukra ez a világ. És talán huszonöt évesen sem akkor szembesülnek először azzal, hogy ha az összes pénzüket elköltik, akkor nem marad a következő céljukra. Az önálló életre való felkészülés ugyanis nem a költözés napján kezdődik. Hanem jóval korábban, otthon. A TV2 Mokka műsorában részletesebben is elmondtam, mit gondolok a mamahotel jelenségéről, az elköltözés költségeiről és a pénzügyi nevelésről. A teljes TV2 Mokka-interjút itt nézheted meg YouTube-on. Ha szülőként szeretnél előre gondoskodni a gyermeked jövőjéről, készítettem egy ingyenes útmutatót, amely segít eligazodni a gyerekcélú megtakarítások között. Itt kérheted az ingyenes gyerekmegtakarítási útmutatómat. Ha pedig úgy érzed, neked is jól jönnének a pénzügyek alapjai, várlak az ingyenes pénzügyi webináromon, ahol közérthetően, gyakorlati példákon keresztül tanulhatsz. Mert a pénzügyi tudatosság nem velünk születik. Megtanuljuk. És ezt a tudást később a gyerekeinknek is továbbadhatjuk. dr. Szilágyi-Németh Lilla Ez a cikk általános tájékoztatás, nem befektetési tanácsadás.Mamahotel: miért nem költöznek el a fiatalok, és mennyibe kerül ma az önálló élet?
Mamahotel: kényelem vagy pénzügyi kényszer?
Mennyibe kerül ma elköltözni otthonról?
A rejtett költségek, amelyekre sokan nem gondolnak
A pénzügyi tudatosságra nevelést már 4–5 éves korban el lehet kezdeni
A pénzről beszélni kell – otthon is
Nézd meg a teljes beszélgetést!
Szeretnél te is tudatosabban bánni a pénzzel?
PénzügyesAnyu
az első havi bérleti díjjal,
a kaucióval, ami a szerződéstől függően akár háromhavi lakbér is lehet,
valamint a költözéssel és a szükséges berendezési tárgyakkal.
